Saját cikk

Skadi és Njörd kontra Vízi királylány és Miszhum

Írásom témáját azért a skandináv, illetve a manysi mitológia köréből választottam, mert ezek érdekelnek legjobban és ezekre van legnagyobb rálátásom. A manysikról annyit illik megjegyezni, hogy legközelebbi nyelvrokonaink, Oroszország területén élnek és csodálatos mitológiával rendelkeznek. Mitológiájuk egyik általam preferált alakja Miszne.

Miszne egy erdei tündérlány ebben a varázslatos mitológiában. Említik őt erdei istennőként is. A manysik egyes területeken a mai napig mutatnak be áldozatokat Neki.

AZ egyik bájos történet szerint Miszne már hajnalban serénykedik, varrogat, bátyja Miszhum prémes állatra vadászva az erdőket járja. Egy alkalommal Miszne már nagyon egyedül érezte magát és kiment az Ob folyó partjára. Szólongatta jó barátnőjét, a vízi királylányt. Kérte, hogy jöjjön ki a vízből, hagyja ott eddigi otthonát, és varrjanak együtt díszeket a prémekre. A vízi királylányt sikerült meggyőzni, pedig nagyon tartott Miszhumtól.

Már Miszne kunyhójában varrogattak, mikor hazaért a vadászatból Miszne bátyja. A vízi királylány megijedt és menekülni próbált. Miszhumnak sikerült visszatartania őt. Kézenfogta, leültette és olyan dolgokat mesélt neki a hatalmas erdőről, a végtelen tajgáról, amiket a vízi király leánya nem is hallhatott-nem is láthatott.

A királylány többet már nem vágyódott vissza apja vízi királyságába.

Feltűnő párhuzam lehet a skandináv Njörd és Skadi szerelme. Njörd kötődik a tengerhez, tehát az elemek közül a vízhez kapcsolódik. Skadi a hegyekhez, erdőkhöz, vadászathoz, tehát az elemek közül leginkább a földhöz köthető. A nemek és az elemek kapcsolata ebben az esetben pont fordítva van, mint a manysiknál, de az hasonló, hogy az erdőt és a vizet párba állítják. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ha Misznére gondolunk, akkor a föld elemet köthetjük hozzá is.)

Érdekes megfigyelni, hogy amíg Skadi és Njörd házassága boldogtalan, szerelmük beteljesületlen a távolság, a honvágy miatt, addig a manysiknál a vízi királylány nem küzd a honvággyal, miután hall az erdő csodáiról és ottmarad Miszhumnál és barátnőjénél, Misznénél.

Érdemes lehet megvizsgálni, hogy a manysiknál és a skandinávoknál a vizsgált párok történetében hogyan zajlott a lánykérés és hogy is lettek házasok az említett felek.

Mint tudjuk, Miszhum és a vízi királylány esetében a lánykérés egyszerűen csak elmaradt. Más manysi történetben sem bajlódnak az efféle formaságokkal vagy nagyon leegyszerűsítik azt : a férfi elhatározza, hogy neki kell az illető leány és az asszonya lesz.

Világügyelő-Férfiúról, másik nevén Mir-Szuszne-Humról van egy történet, miszerint egy nagyon szép lányt látott és elhatározta, hogy feleségül veszi. Mindenféle udvarlás és együttjárás nélkül megkérdezte, hogy:

„-Hozzám jössz-e?”

Habár a lány beleegyezését adta, még tett egy kikötést. A falu végén szeretett volna jövendőbeli férje csónakjába szállni. (Mai szemmel nézve nagyon érdekes, hogy nem arra kéri, hogy hadd pakoljon összevagy hadd búcsúzzon el otthonról..)

Egy szó mint száz, még a Világyügyelő Férfiú is csak ilyen egyszerű módon kéri meg választottja kezét.

Habár lánykérésről és házasságról szólok, a szerelem fogalma még fel sem merült. Eddigi ismereteim, tudásom alapján úgy látom, hogy a szerelem nem volt alapfeltétele a házasságnak. Sokkal inkább a gazdasági és anyagi érdek vezérelte a házasulandó feleket.

Térjünk át a skandináv Skadi és Njörd házasságára, kapcsolatára.

Skadi óriásleány Asgaardba utazott. Apja, Tjassi halálát akarta megbosszulni. Az ászokkal megbeszélte, hogy lemond a bosszúról, ha közülük választhat magának férjet, és ha sikerül megnevettetni. Lokinak köszönhetően a megnevettetés sikerült.

Az ászok a házasság feltételeinek azt szabták, hogy úgy kell jövendőbelit választania, hogy csak az istenek lábát láthatja. Skadi feltételezte, hogy Baldurnak, a legszebb, legragyogóbb istennek van a legszebb lába, de kiderült, hogy Njördhöz tartoztak a legcsodásabb végtagok. A történet innentől már ismert. Skadi a hegyekbe vágyik, Njörd viszont a tengerpartra.

Ebből a történetből láthatjuk, hogy itt nagyobb szerep jut Skadinak, a női résznek. Még ha bizonyos korlátozással, de Ő választ férjet, nem neki választanak. A szerelem, mint tényező itt sem merül fel. Itt a házasság, mint a békés szándék megpecsételése, mint egyfajta zálog fordul elő.

Ezzel az írással nem volt semmi különleges célom, sem az, hogy viking-finnugor párhuzamot keressek, sem világmegváltó gondolatok levonását nem terveztem. Egyszerűen csak annyi, hogy érdemes megfigyelni, miben hasonlítanak a különböző népek mitológiai alakjai és miben térnek el. Kicsit talán sikerült közelebb vinnem az Olvasót a különbözőség és a hasonlóság szépségének megéléséhez.

Áldás!

Diána