Forn Sidr, azaz az ősi hit

Forn Sidr, azaz az ősi hit

Mint ismeretes, a vikingek vallása volt az asatru. Csakhogy a vaskorszakban azaz a viking korszakban,soha nem így nevezték. Magának a vallásnak a neve nem maradt fent egészen a kereszténység megjelenéséig. Abból az időkből maradtak feljegyzések,melyet a pogány skandinávok magukat a Forn Sidr, azaz az ősi hit követőinek nevezték.

Az asatrut 1972-ben, egy izlandi költő, bizonyos Gothi Svinbjorn jegyeztette be,mint hivatalos vallást .Azóta most már szerte a világban elismerik.

Az északi országokban azonban sok helyen a mai napig a Forn Sidr kifejezést használják a vallásra.

A régészet fényt derített a temetkezési szokásokra, a pogány emlékekre,az isteni jelképekre és az áldozatokra,de nem bukkant semmiféle templomra. Ebből arra lehet következtetni, hogy nem emeltek templomot az isteneiknek, csupán oltárokat, amik kőből,fából készültek. Ezeket gyakran Hqrg-nak nevezték. Leginkább a szabadban vagy a házakban állították fel őket. A kereszténységtől eltérően az ősi vallás türelmes volt,sok istent ismert és új isteneket is befogadott. Legjobb példa erre a svédországi Birka népe, akik szentként kezdték tisztelni hajdani királyukat, Eiriket.

Ugyanakkor egész Skandináviára jellemző volt, hogy közösek voltak a vallás fő jellemzői. Minden isten az emberi létezés valamelyik fő aspektusáért felelős. Emberi külsővel, és emberi viselkedéssel. Szigorú közösségekben élnek, mint anno a kor gazdag parasztjai. Két nagy családot alkotnak,a harcias Ázok vagy Ászok és a békeszerető,földműves Vánok.

A két isteni családtól elkülönülnek a Nornák, melyek a sors istennőinek számítanak. Ők uralkodnak istenek s halandók fölött. Ők szövik az életfonalakat. A nornáknak épp ezért nem is mutatnak be áldozatot sem. Nagyon sok, különféle mitológia lény és szörny létezik. Ott vannak a valkyrják, a valkűrök, akik az általuk kiválasztott halott hősöket kísérik Odin csarnokába a csatamezőről.

Óriások, akik állandó fenyegetést jelentenek az egész világra,s ezért Thor és a többi isten állandó háborúban él velük.

Álfok élnek a földben és az erdő rejtett zugaiban.

A fylgjurok a család vagy az egyén őrzőszellemei, akik az öröklött tulajdonságokat képviselik.

Egy család halottjával jól kell bánni, hiszen ők az élet utáni világba távoztak.

Az embereknek jóban kell lenni a szellemekkel, hisz ők befolyásolják a halandók életét és boldogságát.Tisztelni és megfelelően kell viselkedni az istenekkel és a többi természetfölötti lénnyel és mindig meg kell adni nekik, ami jár.

A vallási kultusz nem volt központosított. Mindig az adott terület vezetője vagy egy gazdag földműves vezetése alatt állt.Egy ünnepségre, blótra gyűltek s gyűlnek össze ma is, hogy közösen tiszteljék az isteneket. Erre a célra a vezér gazdaságán vagy egy erre a célra kialakított teremben kerül sor. Ezt nevezik Hofnak. Az isteneknek tett tiszteletadást, imát, fohászt és áldozati szertartást azonban inkább otthon vagy a természetben,ligetekben,különösen a vénnek nevezett szent helyeken,dombokon és hegyeken és források mellett. Itt állították fel a Hqrg oltárokat.

A mai asatru hívők teljes mértékben átvették a teljes skandináv mitológia és hit rendszert.

Kilenc nemes erényt tisztelnek:

-Bátorság,

-Igazság,

-Becsület,

-Hűség,

-Fegyelem,

-Vendégszeretet,

-Szorgalom,

-Önbizalom

-Kitartás.

Nagyra becsülik a családot, összetartást, és elvetnek mindenféle diszkriminációt.

Nagyon sok, különböző ünnepük van, amelyeken jellegzetes szertartásokat tartanak. Étel s italáldozatokat mutatnak be, de i.sz. 500-600-ig még emberáldozat is volt. Ezeket vízbefojtással vagy felakasztással végezték. Italáldozatként mézsört vagy bort ajánlanak fel az isteneknek, istennőknek. Kizárólag hagyományos ivószaruból ürítik italukat,amely szarvasmarha szarvából készül. Mitológiájukat a két fennmaradt hősköltemény,a verses ás a prózai Edda alkotja.

A prózai Eddát tulajdonképpen a 13. század elején Snorri Sturluson írta,s tartalmaz egy részletes északi mitológiát,amely annyira hiteles,amilyen csak lehet,tekintve hogy 200 évvel a kereszténység fölvétele után íródott. E forrásokban sok keresztény hatásra bukkanhatunk.

A verses Edda származása elég homályos,de annyi bizonyos,hogy Izlandon költötték. A versek témája eltérő, mitológiai témákról, istenekről,teremtésről és a világvégéről szól ,történeteket találunk benne nagy királyokról. Ez a két fennmaradt írásos bizonyíték, amely betekintést enged a vikingek világába.

A mai asatruhívők nagy figyelmet fordítanak arra, hogy kövessék az ősi hitet,tanításokat. Kötődnek a Természethez, alárendelik magukat a Természet törvényeinek. Hiszik,hogy a természet szépségének és hatalmasságának képében a Szent Erők gyakran megmutatják magukat. Nem félik a Szent Erőket vagy nem tekintik magukat szolgákként. Ők inkább megosztják a közösséget és a barátságot a Hatalmasságal. A Szent Erők bátorítják őket,hogy növekedjenek és törjenek magasabb szintekre. A Szent Erőket pedig azon név alatt tisztelik, melyeket a skandináv ősök adtak.

írta: Vidar, korrektor: Diaana